Igen, ha felkukkantotok, akkor lehet látni, hogy ma egy LOL könyvet hoztam nektek. Ez a könyv pedig nem más, mint aaaaaa... *dobpergés*
A vizsgált tárgy: Miranda Kenneally - Kivédhetetlen szerelem
Eredeti mű: Miranda Kenneally: Catching Jordan
Eredeti megjelenés éve: 2011
Móra kiadó
Budapest, 2014
344 oldal
ISBN: 9789631197587
Fordította: Vince Judit Andrea
Mit kíván a vádlott mondani?
Aki szerint az amerikai foci és a csajok nem férnek össze, az nem ismeri Jordant! A tizenhét éves lány a gimi csapatának kapitánya és irányítója: bitang tehetséges játékos, és a foci a mindene. (Az már csak hab a tortán, hogy a pályán folyton szívdöglesztő hapsik veszik körül…) Csapattársai tisztelik és szeretik − igaz, csak haverként tekintenek rá. De Jordannek amúgy sincs ideje pasizni, fontosabb, hogy egyetemi sportösztöndíjat szerezzen. Na meg hogy az apja végre elismerje a tehetségét.
A dolgok akkor kezdenek bonyolódni, amikor Ty Green, a kiváló irányító beiratkozik a suliba. Az irtó dögös srác egyszerre jelent veszélyt a lány posztjára és a szívére, Jordan pedig életében először elbizonytalanodik: vajon nyerhet-e a pályán és a szerelemben is?
Mit kíván a felperes mondani?
Ez egy aranyos könyv. Mármint. Igen kiszámítható és néha túl szerelmetes, a főszereplő lány pedig a végtelenségig bír bonyolítani mindent, de ettől olyan jó néha ilyeneket olvasni. Csak úgy lazítani, előkapni a könyvet, és egy délután alatt elolvasni.
Csak azt nem értem, hogy miért hagytak ki a fülszövegből egy igen jelentős részt. Henry-t. Jor legjobb barátját.
Mindegy is. A könyv arról szól, hogy egy nem kifejzetten lányos lány hogy birkózik meg a tinicsajos problémákkal. Ez a fiús lány dolog sajnos nem jött össze. Olyannyira ki van hangsúlyozva, hogy 'ő bizony nem ez a szájfény-szemhéjpúder-magassarkú-pasizós gimnazista' hanem a 'foci-haverok-zabálás'. Na, éppen emiatt. Ha nem lett volna százszor leírva, akkor még talán hihető is lenne.
Tyler, az új fiú, először szimpatikus volt, majd aztán nem, utána igen, és megint nem. A végére meg semleges lett. Próbálok nem spoilerezni, de mindegy is, már az első oldalon sejteni lehet, hogy mi lesz a vége.
Henry-t i-mád-tam. Nem érdekel, hogy ez ilyen romantikus tinilányos könyv, nekem KELL egy Henry. Olyan legjobb barátja volt Jordannek, hogy bárki megirigylné a lányt. Ráadásul nem ez a tipikus rosszfiú, de nem is az iszonyúan okos vagy nagyon romantikus valaki, hanem egyszerűen csak mosolyognom kellett minden résznél, ahol ő jelen volt.
Egyébként Tyler is ilyen volt az elején, sőt, őt még meg is sajnáltam a családi háttere miatt, de éppen emiatt lett a végén ennyire antipatikus számomra. Oké, hogy nem nagyon tehet róla, de a saját természetén mindenki tud változtatni egy kicsit, ha már nagyon idegesíti a többieket.
Természetesen nem azt mondom, hogy azért változz meg, hogy másoknak megfelelj, itt azért is lenne jó döntés, mert van olyan is, amikor magát emészti fel valaki, és ez így kihat a környezetére is. Na ez az az eset, amikor nagyon is változtatni kell.
Tehát ha nagyon keressük, akkor megtalálhatjuk a mélyebb mondanivalókat az ilyen könyvekben is.
Nem mondom, hogy tökéletesen van kidolgozva az összes szál, de többnyire lekötött, pár óra alatt elolvastam, pedig mostanában hetekig bírok szenvedni egy könyvvel, még ha tetszik is...
Azoknak ajánlom, akiknek hozzám hasonlóan van pár órájuk a nagy felfordulás közepette, és azoknak, akik szeretik a "romi" történetek, amik egy kamaszlány szemszögéből íródtak.
Nagyon nehezen boldogulok az efféle regényekkel, mert teljesen más kategória, mint például egy Ötödik Sally, vagy Burok, viszont a maga nemében jó ez is.
De azért megpróbálok adni neki egy jegyet... :D
A vádlottat bűnösnek nyilvánítom az alábbi pontokban:
-egy - eleinte- csodás fiú van benne, és egy extrafantasztikusgigacsodálatos fiú IS van benne
-gyorsan el lehet olvasni
-szórakoztató
-romantikus
-van benne amerikai foci, ami nem tudom miért jó nekünk, de van benne :D
Az ítélet: 5/4
(csak megszültem)
Bye-bye freedom! *elmorzsolegykönnycseppet*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése