2015. április 10., péntek

A költészet napja, falra hányt versek

Sziasztok könyvmolyok, gondoltam, most hogy közeledik április 11-e, készülök nektek egy kicsit offabb (mi? nyelvújítás, kérem szépen) off bejegyzéssel.

Tehát, gondolom azzal már mindenki tisztában van az édesanyja méhében is, hogy áprilistizenegy József Attila születésnapja-> a költészet napja. (Igen, lehet készíteni a paradicsomokat és a katapultot, sok lesz a szóismétlés, bocsánat.)




Először is, remélem már megnyomtátok a 'részt veszek' gombot az Arckönyves eseményen, ha nem, akkor itt a link, katt ide . A dolog lényege annyi, hogy 'áprilistizenegyedikén' (csak kreatívan...), kiragasztod/teszed/firkantod a kedvenc versedet egy számodra szimpatikus helyre. (Csak LEGÁLIS helyekre, oké? :) ) Például hirdetőoszlopokra, a suli/iroda hirdetőtáblájára, stb, a fantáziátokra bízzák a szervezők.
Na, és ha szépen közszemlére tettétek a verset, fotózzátok le, és küldjétek el az üzenőfalukra, vagy Twitteren, vagy Instagramon, és írjátok oda a városotokat+ taggeljétek az, hogy #gittvers.
A beküldött képeket egy albumba rendezik, a tavalyit is megtekinthetitek a fenti linken.

Én is szeretném veletek itt megosztani az egyik kedvenc versemet.

Rainer Maria Rilke: Endich /magyar fordítás/
Végre
és végül senki sem dönt 
és senki nem kopog be 
és senki sem ugrik fel 
és senki sem nyit ajtót 
és senki sem áll ott 
és senki sem lép be 
és senki sem mondja: eljöttél hát 
és senki sem feleli: végre 

U.i: Itt is szeretnék nagyon, nagyon boldog szülinapot kívánni a testvéremnek, te vagy a legjobb! A költészet gyermeke. :) Még sok ilyen szép évet kívánok neked!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése