Ismét majd' másfél hetes késéssel, de ITT VAN a bejegyzéééééés. :D
A vizsgált tárgy: Laini Taylor - Füst ls csont leánya
Eredeti mű: Laini Taylor: Daughter of Smoke and Bone 82%
Eredeti megjelenés éve 2011
Kossuth kiadó
Budapest, 2012
394 oldal
keménytáblás
ISBN: 9789630970327
Fordította: Gálvölgyi Judit
Mit kíván a vádlott mondani?
Egyszer volt, hol nem volt, egyszer egy angyal meg egy ördög egymásba szeretett. A történet nem végződik jól.
A sodró erejű fantasy regénytrilógia első része egy tiltott szerelemről, egy ősi háborúról mesél és egy újjáteremtett világ reményét hirdeti.
Mit kíván a felperes mondani?
Mmmmm, meséltem már arról nektek, hogy imádom a fantasyket? Na jó, a JÓ fantasyt. És ez NAGYON JÓ volt!!!
Az egyetlen bökkenő természetesen most is csak én voltam, ugyanis egy elfoglalt időszakomban kezdtem el, emiatt három hétig sikerült összesen 50 oldalt elolvasnom. Aztán megelégeltem, és egy szép napon nekikezdtem, de akkor úgy normálisan... És a 350 oldal csak úgy szaladt ki a kezeim közül, én pedig mit sem sejtve faltam a könyvet.
Másik érdekesség: a könyv kb. háromnegyedéig nem tudtam, hogy most mi a lényeg, mire figyeljek, melyik AZ a szál/ AZ a barátnő / AZ a fiú.... Egyszerűen még azzal sem voltam tisztában, hogy ez még a bevezető lenne, vagy már teljesen benne vagyunk a sztoriban, én meg csak nézek össze-vissza, mint hal a vízben?!
És (javítsatok ki, ha nem, de én) úgy vettem észre, ez lehet, hogy is direkt van, a másik főszereplőről is akkor tudunk meg többet, ott kezdődnek a bonyodalmak.
Végül is, kell is a sok oldal, mégpedig a világnak. Így felépíteni egy képzelt világot...Annyira erősen van előttem minden hely, ahol voltak, és mindegyikhez kötni tudok nem is egy érzést. Magát a könyvet sötét, szomorkás hangulat lengi körül, és én éppen ezért szeretem. Olyan misztikus, nem e világi....
Az alapsztori szerintem eléggé egyedi, legalábbis nem nagyon hallottam még olyanról, hogy egy démon, aki művész suliba jár, elveszíti a blablablablabla és találkozik valakivel az az ő blablablablabla... Túl sok lenne a spoiler, a lényeg, hogy leírva hülyén nézhet ki, de ahogy olvastam, semmi kétségem nem volt afelől, hogy ez igenis létezhet. És ettől jó a jó könyv. Elhiteti veled, hogy az a valóság, ami benne történik.
A szereplőkről
Karou is lelkesen bővíti a 'Kedvenc YA főszereplőnőim' tábort. Hogy mi a közös ezekben a lányokban? A talpraesettség. Függetlenek, nem nyávognak, határozottak, bátrak. Kevés ilyen lány van a Young Adult könyvekben, a legtöbbjük pont ennek az ellentéte.
Akira, óóó ciaóóó! :))))
Ő itt egy ritka példány. Mert nem a motorozós, tetovált rosszfiú, aki csak a lányért változik meg. Nem az ő bűne, de sok mindenki halt meg a kezei által. Lelketlen volt, és a bűnbánat miatt változott meg. Pár év alatt bepótolta azt a millió visszafojtott érzelmet, veszekedést, szerelmet, félelmet, haragot, mindent.
Kazról azt hittem, hogy több szerepet fog kapni, már az elején úgy gondoltam, ő az a kötelező sablon-fiúka, akibe bele kéne szeretnem. És nem! És örök hála! És juhé! Biztos, hogy nem álltam volna be a Team Kaz-ba...
Zuzana egy csodálatos barátnő, úgy sajnálom, hogy ilyen kevés szerep jutott neki. Feltétel nélkül bízott meg a barátnőjében, aki napokra, sőt hetekre eltűnt, és egy csomó titkot őrizgetett. A lehető legjobban fogadta ezt a varázslatos mindenséget, ami Karout körülvette.
Kénkőben viszont nem bíztam. Róla túl keveset olvastam, vagy direkt csinálta így az írónő, vagy csak én siklottam át a részein, de sok kérdőjel maradt bennem vele kapcsolatban. A végét olvasva viszont biztos vagyok benne, hogy Kénkő nagyon jó pótapa.
A legtöbb karakter jól van kidolgozva, átjöttek az érzelmeik, gondolataik.
Nem szoktam, de most muszáj lesz pár idézetet beszúrnom ide, ugyanis olyan 'pofánver-az-igazság' idézetek vannak benne.
Mindent összevetve el voltam varázsolva a könyvtől, izgalmas volt, a világ tökéletes, a karakterek szerethetőek, az írónő pedig nagyon szimpatikus.
Alig várom, hogy megkaparintsam a második részt!!!
A sodró erejű fantasy regénytrilógia első része egy tiltott szerelemről, egy ősi háborúról mesél és egy újjáteremtett világ reményét hirdeti.
Mit kíván a felperes mondani?
Mmmmm, meséltem már arról nektek, hogy imádom a fantasyket? Na jó, a JÓ fantasyt. És ez NAGYON JÓ volt!!!
Az egyetlen bökkenő természetesen most is csak én voltam, ugyanis egy elfoglalt időszakomban kezdtem el, emiatt három hétig sikerült összesen 50 oldalt elolvasnom. Aztán megelégeltem, és egy szép napon nekikezdtem, de akkor úgy normálisan... És a 350 oldal csak úgy szaladt ki a kezeim közül, én pedig mit sem sejtve faltam a könyvet.
Másik érdekesség: a könyv kb. háromnegyedéig nem tudtam, hogy most mi a lényeg, mire figyeljek, melyik AZ a szál/ AZ a barátnő / AZ a fiú.... Egyszerűen még azzal sem voltam tisztában, hogy ez még a bevezető lenne, vagy már teljesen benne vagyunk a sztoriban, én meg csak nézek össze-vissza, mint hal a vízben?!
És (javítsatok ki, ha nem, de én) úgy vettem észre, ez lehet, hogy is direkt van, a másik főszereplőről is akkor tudunk meg többet, ott kezdődnek a bonyodalmak.
Végül is, kell is a sok oldal, mégpedig a világnak. Így felépíteni egy képzelt világot...Annyira erősen van előttem minden hely, ahol voltak, és mindegyikhez kötni tudok nem is egy érzést. Magát a könyvet sötét, szomorkás hangulat lengi körül, és én éppen ezért szeretem. Olyan misztikus, nem e világi....
Az alapsztori szerintem eléggé egyedi, legalábbis nem nagyon hallottam még olyanról, hogy egy démon, aki művész suliba jár, elveszíti a blablablablabla és találkozik valakivel az az ő blablablablabla... Túl sok lenne a spoiler, a lényeg, hogy leírva hülyén nézhet ki, de ahogy olvastam, semmi kétségem nem volt afelől, hogy ez igenis létezhet. És ettől jó a jó könyv. Elhiteti veled, hogy az a valóság, ami benne történik.
A szereplőkrőlKarou is lelkesen bővíti a 'Kedvenc YA főszereplőnőim' tábort. Hogy mi a közös ezekben a lányokban? A talpraesettség. Függetlenek, nem nyávognak, határozottak, bátrak. Kevés ilyen lány van a Young Adult könyvekben, a legtöbbjük pont ennek az ellentéte.
Akira, óóó ciaóóó! :))))Ő itt egy ritka példány. Mert nem a motorozós, tetovált rosszfiú, aki csak a lányért változik meg. Nem az ő bűne, de sok mindenki halt meg a kezei által. Lelketlen volt, és a bűnbánat miatt változott meg. Pár év alatt bepótolta azt a millió visszafojtott érzelmet, veszekedést, szerelmet, félelmet, haragot, mindent.
Kazról azt hittem, hogy több szerepet fog kapni, már az elején úgy gondoltam, ő az a kötelező sablon-fiúka, akibe bele kéne szeretnem. És nem! És örök hála! És juhé! Biztos, hogy nem álltam volna be a Team Kaz-ba...
Zuzana egy csodálatos barátnő, úgy sajnálom, hogy ilyen kevés szerep jutott neki. Feltétel nélkül bízott meg a barátnőjében, aki napokra, sőt hetekre eltűnt, és egy csomó titkot őrizgetett. A lehető legjobban fogadta ezt a varázslatos mindenséget, ami Karout körülvette.
Kénkőben viszont nem bíztam. Róla túl keveset olvastam, vagy direkt csinálta így az írónő, vagy csak én siklottam át a részein, de sok kérdőjel maradt bennem vele kapcsolatban. A végét olvasva viszont biztos vagyok benne, hogy Kénkő nagyon jó pótapa.
A legtöbb karakter jól van kidolgozva, átjöttek az érzelmeik, gondolataik.
Nem szoktam, de most muszáj lesz pár idézetet beszúrnom ide, ugyanis olyan 'pofánver-az-igazság' idézetek vannak benne.
Feltetted-e valaha magadnak a kérdést, hogy a szörnyek csinálják a háborút, vagy a háború csinálja a szörnyeket?
A hosszú élet teher, ha boldogtalanul töltöd.
A szörnyek jellemző baja, hogy nem érzékelik magukat annak. A sárkány, tudod éppen szűz lányokat falt, és amikor a népek kiáltozni kezdtek „szörnyeteg” , maga mögé nézett.És most jöjjön egy nagyon-kedvenc rész:
Ó, a karakterek közül ki is felejtettem Izilt, nagyon kedveltem az öregember! :)Egyszer valaki azt mondta: „Ebben az életben csaktudatlanságra és önbizalomra van szükséged; a siker biztos.” Mark Twain,tudod. Pompás bajusza volt. A bölcs embereknek gyakran van olyan....Egyszer egy ember azt mondta – válaszolta Izil -„ne harcolj szörnyekkel,másként belőled is szörny lesz, és ha beletekintesz a mélybe, a mély belédtekint”. Nietzsche, tudod. Kivételes bajusz.
Mindent összevetve el voltam varázsolva a könyvtől, izgalmas volt, a világ tökéletes, a karakterek szerethetőek, az írónő pedig nagyon szimpatikus.
Alig várom, hogy megkaparintsam a második részt!!!
Az ítélet: 4,5/5
A könyvet bűnösnek nyilvánítom az alábbi pontokban:
-izgalmas
-igazán jó fantasy
-remekül felépített világ
-szimpatikus karakterek
-olvaaaaaaaasd!
-varázslatos a hangulata
Köszi, hogy benéztetek, és hogy végigolvastátok a bejegyzést! Mostantól remélhetőleg újraindul az 'olvasok-írok' gyár, jelenleg is négy-öt könyvet kezdtem el olvasni, szóval lesz miből választani. :)
Au revoir!!
Látom, nem csak én lettem Kékhaj-fan ;) Nagyon tetszik ez a vádlott-felperes dolog. Csak így tovább! :D
VálaszTörlésKöszönöm! ^^
Törlés